Tokképződés vagy tokzsugorodás?

Tokképződés mellnagyobbítás után

A mellimplantátum beültetését és a bemetszés lezárását követően megkezdődik a gyógyulási folyamat. Ennek szerves része az a jelenség, amit tokosodásnak nevez a szaknyelv: a test válaszreakcióként egy burkot, tokot alkot a behelyezett idegen test körül, ezzel védve az érintett belső szöveteket, illetve magát az implantátumot.

A toknak egyébiránt jelentős szerepe van a mellnagyobbítás sikerességében, hiszen a végeredmény attól függ, hogy milyen minőségben alakult ki ez a tok. Az anyag, amelyből a tok „készül” alapvetően kötőszövet, sebszövet, ami természetes, komplikációmentes kialakulásakor csak egy vékony, filmszerű bevonatként rögzül. A jó tok elősegíti azt, hogy a kialakított mell tapintásra természetesnek hasson.

A címben feltett kérdésre egyik felére a válasz tehát az, hogy nem, nem kell félni a tokképződéstől!

Érdemes időpontot kérni ingyenes konzultációra, hogy bővebben és személyre szabottan tájékozódhasson a mellnagyobbító műtéttel kapcsolatos kérdésekről!

Tokzsugorodás a mellimplantátum körül

A tokzsugorodás a természetesen kialakult tok kóros elváltozását takarja, amely során a képződött filmréteg megvastagszik, megkeményedik, és nyomja mind az implantátumot, mind a körülötte lévő szöveteket. Sajnos ez fájdalommal is járhat, de a legnagyobb gond, amit okoz inkább az, hogy szükségessé válhat a mellimplantátumok kivétele. Vegyük sorra a tokzsugorodás főbb tényeit!

A tokzsugorodás jelenségének okai

1. Fertőzés: a mellnagyobbítást követően nagyon oda kell figyelni az egészségünkre. Egy-egy gyulladás, fertőzés elég lehet ahhoz, hogy a hosszú ideig tartó (általában 1-1,5 év a tokképződés véglegesnek tekinthető ideje) gyógyulási és tokképződési folyamatot megzavarja. Minden klinikán kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy a műtét során ne kerüljenek baktériumok a szervezetbe, illetve minden eszköz és az implantátumok tökéletesen sterilek legyenek. Ezért fordul elő az, hogy nem közvetlenül a műtét után, hanem hónapokkal, gyakran akár évekkel később alakul ki a kóros állapot.
   
2. Dohányzás: szintén a gyógyulási folyamatot gátló, egyébként sem egészséges szokás a dohányzás. A véráramlásra és úgy en bloc az egész szervezetre gyakorolt hatása miatt a gyógyulás ideje alatt (legalább 3-7 hónapig) kerülendő, vagy ha nem tudja letenni, akkor minimálisra kell csökkenteni a fogyasztását. A tokképződés a 3-7 hónapban a legintenzívebb, ezért ebben az időszakban kiemelt figyelmet kell fordítani az egészségünkre.
3. Minőségi hiba: ma már rendkívül ritka, hogy a mellimplantátumok minősége kifogásolható legyen. Az amerikai FDA által engedélyezett implantátumok– a világ legszigorúbb egészségügyi termék és élelmiszer minőség-ellenőrző hatósága – tökéletesen alkalmasak a beültetésre, kockázatok nélkül.
4. Az implantátum anyaga, felülete: ez sem minőségi jellegű hiba, hanem inkább iránymutatás a sebészek számára. A megfigyelt esetek alapján kijelenthető, hogy a sóoldatos – tehát nem szilikontartalmú – implantátumok esetében alacsonyabb a kóros tokképződés esélye. Ezt az esélyt tovább csökkenti a mellimplantátum bevonata is: texturált, bordázott felületen kevésbé alakulhat ki tokzsugorodás mint a sima felületen. 
5. Műtéti technika: tény, hogy a műtéti technika is befolyásolja a tokképződést. A legalább részben izom alá helyezett implantátum pozitívan hat a sejtképződési folyamatokra, de ugyanúgy fontos a sterilitás, a pontosság és a szövetkímélő eszközök alkalmazása is.

Érdemes időpontot kérni ingyenes konzultációra, hogy bővebben és személyre szabottan tájékozódhasson a mellnagyobbító műtéttel kapcsolatos kérdésekről!

Tokzsugorodás tünetei

A rangsorolás az úgynevezett Baker-skála szerinti súlyosság alapján történik

1. fokozat: ez a természetes, gyakorlatilag tünetmentes állapot. Nincs fájdalom, a mell ránézésre, tapintásra természetes, érzetre pedig puha.
2. fokozat: minimális vastagodás lehet, de még ez sem igényel operációt. Ezen a fokozaton a mell még mindig természetesnek tűnik, ugyanakkor érzetre inkább keményebb, a mell felületén valamennyire érezhető az eltérés.
3. fokozat: ezen a szinten már ténylegesen a tokzsugorodás jelenségéről beszélünk. Kívülről látható tünete lehet a túl – és nem természetes – domborodó mell, illetve az, hogy a mell felső pólusának kontúrja természetellenesnek hat.
4. fokozat: a legritkább és legsúlyosabb fokozat. Ebben az esetben már tényleges torzulásról beszélhetünk, ami fájdalommal, feszüléssel is jár. A tok ekkorra már úgy megvastagodott és megkeményedett, hogy vékonyítja, károsítja a körülötte lévő szöveteket.

A tokzsugorodás kezelése

Tényleges kezelésre a III. és IV. fokozatban lévő tokzsugorodásban érintettek szorulnak. A gyulladás mértékétől függően lehetséges részleges és teljes eltávolítást végezni. Feltárásra sajnos mindenképpen szükség van, de nem minden esetben kell eltávolítani a teljes tokot és az implantátumot. A legsúlyosabb esetben a tok és a mellimplantátum is eltávolításra kerül, és új implantátum beültetésére csak akkor lesz mód, ha a vizsgálatok szerint nincs gyulladás vagy fertőzés a szervezetben. Alternatív megoldásként szokták alkalmazni a saját zsírral történő mellnagyobbítást, amikor implantátum behelyezésére nincs lehetőség.

Érdemes időpontot kérni ingyenes konzultációra, hogy bővebben és személyre szabottan tájékozódhasson a mellnagyobbító műtéttel kapcsolatos kérdésekről!

Mit tehet Ön, hogy elkerülje a bajt?

Mindenképpen oda kell figyelnie az egészségére mind a műtét előtt, mind pedig utána. Egy mellplasztika után a teljes gyógyulás közel egy évig eltart, a tokképződés pedig még akár ennél is tovább. Érdemes érdemben csökkenteni a dohányzást, alkoholfogyasztást, ugyanakkor növelni a vitamin- és tápanyag bevitelt. Elsőre ez nem tűnik soknak, de a mondás, hogy „ép testben ép lélek” nagyon is igaz: ha egészséges a teste, szebben fog gyógyulni, és az áhított mellek legalább egy évtizedig megmaradnak!